Szerelmed leplébe bújnék,
s akkor sosem félnék,
csak boldogan élnék,
s semmi mást nem kérnék,
veled beszélni szeretnék,
mikor lelkeink egymást érintenék,
minden közös pillanatot féltenék,
veled kapcsolatba lépnék,
csak egy dologtól félnék,
hogy leesne szívemről az ék,
ha engem elutasítanál épp.
Inkább maradok csendbe
magányos sötét verembe,
várva reménykedve,
hogy egyszer én is leszek szeretve.
0 comments:
Megjegyzés küldése